Jan racionális, körültekintő embernek tartotta magát, örült ennek és mindent meg is tett azért, hogy a környezete is annak gondolja, igaz, számára ismeretlen okból egy ideje titokban Elvist szokott hallgatni, noha világéletében metál- és punkrajongó volt, és nem nyugtatta azzal magát, hogy a Rock and Roll az nem egy tánc, mert ezt ugyan abszolút osztotta, de a Love Me Tender mégis más világ, mint a Dead Kennedys vagy a Megadeth, hazudni meg nem szokott magának, szóval ebbe inkább nem ment bele, hanem vállat vont és elfogadta, hogy ez valamiért most így van. Most nem Elvist tett be, de mindegy is volt, mi szól, nem tudott rá figyelni. Azon gondolkodott, hogy a bánatba nézhette el a napot.